[ Pobierz całość w formacie PDF ]
magyar reg�nyeket kapn�nk magyar�n megmondva elv�t� a
sulykot Isten igaz�ban.
Sem a H�bor� �s B�ke, sem a Holtak H�za, sem az
Oblomow alakjai nem magyar t�pusok. Nem azok Turgenyew
reg�nyhQsei sem, pedig ezek �llanak m�g legk�zelebb hozz�nk
valamennyi k�z�tt. M�s a magyar, m�s az orosz l�lek! Mi�rt
kis�rt ennek ellen�re az orosz �s magyar l�lek k�z�tti rokons�g
gondolata? Legy�nk azzal tiszt�ban, hogy az orosz sem tiszta
faj, hanem kever�k, szl�v-tat�r keresztez�s eredm�nye. A Volga
40
ment�n maradt magyarok, a Juli�n bar�t kutatta rokonok, ott
�lnek ma is a Volga ment�n, az Q �rva lelk�k s�r fel�nk a
balalajk�ból �s az orosz nyelven �ró nagy tat�rok mqveibQl.
Mert Dosztojevszki nem orosz, hanem tat�r. Tolsztoj szl�v-tat�r
kever�k. Turgenyev tiszta tat�r, Goncsarov szint�n tat�r.
Dosztojevszki a tat�r lelket szólaltatta meg oroszul. Ez t�ny,
amelyet letagadni nem szabad, de nem is sz�ks�ges, mert ebbQl
m�g semmif�le gyakorlati politikai konzekvenci�kat levonni nem
lehet. Legfennebb a t�rt�netfilozófus juthat ebbQl arra a fontos
k�vetkeztet�sre, hogyha az ortodox szlavizmus mag�ba sz�vta
a volgai magyart, kaz�ni �s volgai tat�rt, georgiai, balk�ni
bolg�rt, ellenben minket nem, �gy ennek egyetlen oka Szent
Istv�n helyes politikai �rz�k�ben keresendQ, amikor Kelet
helyett Nyugat fel� ford�totta a rudat.
Mag�tól �rtetQdik az is, hogy a tat�r-szl�v kever�kbQl
megsz�letett orosz n�pl�lek m�s kell legyen, mint az igen erQs
germ�n-szl�v �s kettQs t�r�k, az Qshazabeli �s hódolts�g kora-
beli keresztezQd�sen �tment ugoros magyars�g�. Ez azt hiszem,
olyan elemi igazs�g, melyet sem a historikus, se a fajbiologus
nem vonhat k�ts�gbe.
Hogy az orosz-tat�r l�lek milyen, azt irodalma h�ven de-
monstr�lja. Oblomowban p�ld�ul Goncsarov �r�k �letqt alkotott,
olyan t�pust teremtett, melyben az orosz t�rsadalom mag�ra
ismert. PetQfi szint�n �rt szat�r�t Pathó P�lról, csakhogy a ma-
gyar nemesi t�rsadalom nem Pathó P�lban, hanem De�k Fe-
rencben ismert mag�ra. Amint azt a f�ggetlens�gi p�rti politi-
kusok �s publicist�k legnagyobbika Mocs�ry Lajos meg�rta,
Mocs�ry autentikus tan�, az �zig-v�rig magyar �r, a hevesi zsentry
p�ld�nya. Az az ember volt Q, aki soha egyetlen olyan sort
nem �rt, aminek igaz�ról meggyQzQdve nem volt. T�rt�nelmi �rv
Mocs�ry �ll�t�sa mellett, a rendi magyar alkotm�ny nyolc �s
f�l �vsz�zados fenn�ll�sa. Oblomwok erre a teljes�tm�nyre egy-
szerqen k�ptelenek lettek volna.
A magyar jellem nem akarat gy�nge, csak fatalista �s
k�nnyelmq. A magyar tqz nem szalmatqz mint Sz�ch�nyi
�ll�totta, hanem hamu alatt izzó par�zs. Kialudt vulk�nhoz
hasonló a magyar l�lek. Nem l�gy viaszk a magyar jellem,
hanem k�z�ny�s �s cs�k�ny�s. Ez a legjobban illQ kifejez�s re�.
Nincs f�rfiasabb fajta a magyarn�l, a feminim zsidó �s
szl�v l�lek az�rt teljesen idegen tQle. Európ�ban s�tort vert, de
idomult hozz�, lovas, nom�d �s katona ma is, mint r�gen.
N�met �s t�r�k nem b�rt�k bet�rni, csak kiirtani az orsz�g
egyes r�szeirQl, pl. nyugat felQl, d�lrQl.
T�rt�nelm�nek tragikum�t legh�vebben a Kossuth nóta t�k-
r�zi. Ha m�g egyszer azt �zeni ... ebben az egyetlen
41
sorban van a legm�lyebb t�rt�netifilozófia. Minden idQk, minden
magyar nemzed�ke ezt a m�sodik izenetet v�rta. Ez�rt k�st�nk
e1 mindenkor �s mindenhol. Van ebben valami hetyke r�tarti-
s�g �s az erQs �rn�pek �nbizalma, csak mikor m�r f�lig elf�l-
delt�k, akkor ocs�dik. Moh�cs nemzed�ke p�ld�ul Egerben ta-
l�lt ism�t �nmag�ra. A s�r sz�l�n azt�n irtózatos erQfesz�t�sre
k�pes a magyar. Leg�kesebb bizony�t�ka ennek a magyar his-
tória m�lypontj�t jelzQ IL R�kóczi Ferenc-f�le felkel�s. Ez a
magyars�g legnagyobb t�rt�nelmi erQfesz�t�se �s legdicsQbb tel-
jes�tm�nye az eg�sz 1000 esztendQ alatt. T�rt�nelm�nk szereplQi
k�z�tt R�kóczi� a legnehezebb penzum, csak az tudja kellQ-
k�pen R�kóczinak hadseregszervezQ �rdemeit m�lt�nyolni, aki
ismerte a prolet�rdiktat�ra v�r�s hadsereg�t, mert a fejedelem
rendelkez�s�re �lló katonaanyag egyetlen hajsz�llal sem volt
k�l�nb ann�l a gy�lev�szn�l, amellyel Stromfeld �s Julier sz�t-
[ Pobierz całość w formacie PDF ]