[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Elképzelte, mi lenne, ha Anita egy véletlen folytán mindenét elveszítené, és földönfutóvá
lenne. Akkor elmenne hozzá, és elhallgatná, hogy Q maga idQközben tehetQs ember lett. Azt
mondaná neki, hogy most már mindketten nincstelenek, éljenek hát együtt dolgos
szegénységben, és legyenek boldogok. Anita nem hihetné többé, hogy egy magafajta férfi
pénzért árulja a szívét.
Micsoda boldogság lenne, ha a lány ezután a karjába vetné magát, és elhinné, hogy szereti!
Annyira belemerült az álmodozásba, hogy a második levélrQl egészen megfeledkezett. Csak
akkor látta meg, hogy ott fekszik elQtte, amikor hosszú idQ után felriadt a révedezésbQl.
Felemelte a borítékot. "Dr. Albert Heine ügyvéd és közjegyzQ" - állt a vastag borítékon a
feladó helyén.
Fejcsóválva kinyitotta. Teleírt papírlap és egy másik, lezárt boríték került elQ.
ElQször a levelet olvasta el.
"Igen tisztelt Doktor Úr!
Lorbachi Lorbach Lothar báró jogi képviselQjeként engem neveztek ki az elhunyt hagyatéki
végrehajtójának. Lorbach báró folyó év szeptember tizenötödikén elhalálozott.
Meghagyása szerint végrendeletét a temetése napján bontottuk fel. A végrendelet Önt, az
elhunyt leánytestvérének egyetlen fiát s egyben az egyetlen élQ rokont teszi meg általános
örökösnek. A jelentQs, biztos papírokban elhelyezett készpénz vagyonon kívül, melynek egy
része a hqséges szolgálókat illeti meg, az elhunyt Önre hagyta Lorbach tehermentes uradalmi
házát valamennyi élQ és holt leltárral, valamint a hozzátartozó tanyákkal és majorsággal.
Minden közelebbit megtudhat a mellékelt testamentumból. Ugyancsak mellékelem Lorbach
bárónak az Ön számára hátrahagyott írását.
Kérem, válaszoljon, amilyen hamar csak lehet. Megjegyzem továbbá, hogy Lorbachban
átmenetileg a húsz esztendeje ott dolgozó Birkner intézQ viszi az ügyeket, aki a végrendelet
értelmében a jövQben is megtarthatja állását.
Végtelenül becsületes és megbízható férfiú, aki várja, hogy Ön felkeresse vagy utasításokkal
lássa el.
Abban a reményben, hogy hamarosan hallok Ön felQl, kiváló tisztelettel ajánlom magamat
Dr. Albert Heine
ügyvéd és közjegyzQ"
Hans Roland végigsimított a homlokán, mintha egyszeriben elöntötte volna a forróság.
Álmodik? Avagy talán a sors ma minden egyéb boldogsággal megajándékozza, mert a
legnagyobbat nem kapta meg?
Az asztalon ott feküdt a részvénytársaság levele, amelyben szorgos munkájáért fényes
jövedelmet ígérnek, itt pedig egy halott kéz, mely elevenen soha nem nyúlt feléje, gazdag
örökséget kínál, amiben sohasem reménykedett. Sok volt ez egyszerre a jóból!
Átfutotta a végrendeletet, és egyszeriben kábító boldogság öntötte el. Hatalmas földbirtok ura
lett! Hirtelen nevethetnékje támadt, és örömében hangosan felkacagott. Most már könnyedén
eloszlathatja Anita Friesen gyanúját. Ha gazdag emberként, Lorbach uraként áll elébe,
kénytelen lesz belátni, hogy nem a vagyonára pályázik.
Kissé kábultan felemelte a levélhez mellékelt, lepecsételt borítékot. "Halálom után
eljuttatandó unokaöcsémnek, dr. Hans Rolandnak" - hirdette rajta a szálkás, kemény írást.
Furcsa érzéssel látott neki az olvasásnak.
"Kedves Öcsém!
ElsQ ízben nevezlek így, és elsQ ízben veszek hivatalosan tudomást a létezésedrQl. A
szüleidtQl bizonyára nem sok jót hallottál felQlem. Ellenségesen viseltettünk egymás iránt,
mert édesanyád elhagyta a szülQi házat, hogy édesapád felesége lehessen.
Tette ellenkezett minden családi hagyománnyal. Korábban egyetlen Lorbach bárónQ sem
házasodott a család akarata ellenében. Szerencsétlennek és szégyenletesnek ítéltem meg
édesanyád döntését. A rendi elQítéletek szellemében nevelkedtem, akkoriban nem voltam
képes arra, hogy helyeseljem a lépését. Mivel apád is konok ember volt, és rávette anyádat,
hogy ne közeledjék hozzám, nem találkoztunk, és nem nyújtottuk ki többé egymás felé a
kezünket. Megvallom, hogy boldogságom napjaiban, amikor szívemben még gazdag voltam,
hiszen kedves feleségem és derék fiam volt, nem éreztem édesanyád hiányát. Idegen lett
számomra, és kitöröltem az emlékezetembQl.
A sors azonban elrabolta a kincseimet. ElQször életem hqséges társa halt meg, aztán a fiam.
Egészen egyedül maradtam, bennem és körülöttem minden összetört. Nem tudtam mit
kezdeni szétrombolt életemmel. Semmi sem volt fontos, ami addig minden gondolatomat és
érzésemet betöltötte. Odalett a gQg és a büszkeség, megtört a végzet. Boldogtalanságomban
békülékeny kezet akartam nyújtani a testvéremnek. Meg akartam kérni, hogy jöjjön el hozzám
[ Pobierz całość w formacie PDF ]